Az anyaszív

Egyszer egy legény az eszét vesztette,
Egyszer egy legény az eszét vesztette,
Szeretett egy asszonyt, de az nem szerette.

Küldte az asszony: Menj, öld meg anyádat:
Küldte az asszony: Menj, öld meg anyádat:
És hozd el a szívét öl béli kutyámnak.

Ráállt a legény, hazament… megtette…
Ráállt a legény, hazament… megtette…
Megölte az anyját s a szívét kivette.

Hát amint vinné futva, iramodva,
Hát amint vinné futva, iramodva,
Felbukik, és a szív elgurul a porba.

És amint gurul… egyszer csak fennszóval
És amint gurul… egyszer csak fennszóval,
Ím, hallja a legény, hogy a szív megszólal.

Megszólal a szív, sírva panaszosan
Megszólal a szív, sírva panaszosan:
Nem ütötted meg magad, fiam!”